Hangistálló kemencével

A Hangistálló egy magán kezdeményezés Nagyegyházán, és egy hagyományos istállóból nőtte ki magát. Érdekes koncertünk volt a múlt szombaton: egy Haydn vonósnégyest és egy Mozart oboanégyest adtunk elő

Koppándi Jenővel, a Nemzeti Filharmonikusok koncertmesterével, a Kocsisé :), Horváth Bélával elsőoboista ugyancsak Kocsisnál, Ribli Ilonával csellón - ők újították fel az istállót -, Miklós Adéllal második hegedűn, és jómagam brácsán.

A koncert szünetében a szervezők megvendégelték a közönséget, szarvaspörköltet, kenyérlángost és forralt bort ettünk - ittunk dugulásig. Egyúttal felavatták az új kemencét, benne sült a ropogós kenyér és lángos. Hatalmas tábortűz körül melegedtünk és közben pilinkézett a hó... A koncert végére kész lett a pánkó (fánk) is, amiről lemaradtunk sajnos, majd máskor bepótoljuk.
Az istálló majdnem megtelt a környékbeliekkel, mikor mentünk haza, külön buszjáratot láttam amire szálltak fel az emberek. Nagyon érdekes volt, istállóban most játszodtam életemben először, de meg kell mondjam, a szándék, hogy jól játszodjunk, pont olyan volt, mintha a világ bármely nagy koncerttermében játszottunk volna.

Kortárs gyökerek

A Duna TV sorozatában, Selmeczy Gyuri kortárs zeneszerzőket és előadókat mutat be nagyon jó ízű, beszélgetős-zenélős műsorában, melynek november 29.-én Sáry László volt a vendége. A zenét, az alkalomra összeállított kis kamarazenekar: Camerata Transylvanica szolgáltatta, most néztem végig a műsort magunkról a tévében. :))

Sáry László a kortárs magyar zene egyik nagy egyénisége, aki szívesen kísérletezik, új kifejezési lehetőségeket keres. Egyik érdekes darabja például a Lokomotiv szimfónia melynek ritmusa és hangjai a vasúti pályaudvarok zaját, a lihegő mozdonyokat, a gépek sistergését idézi. Hallgassatok bele, milyen egyszerű és újszerű is ugyanakkor. Modern korunk "zajai" így kerülnek szimpadra és CD-re, hogy megörökölhessék az utánunk jövők, akik gőzmozdonyt már csak a meséskönyvekben vagy a múzeumban láthatnak.

A beszélgetéseket és a zenét egyszerre vették fel és részesei voltunk a két ember párbeszédének. Igazi, "régi típusú" beszélgetések ezek, időt hagynak az egymásra figyelésnek,  a közös emlékezésnek és  gondolkozásnak. Sáry beszélt egy-egy darab születéséről, az alapgondolatról melynek gyökere mélyen a természethez kapcsolódik, egy csillagképhez, egy naplementéhez, vagy ehhez a mágikus négyzethez, melyet ha vízszintesen vagy függőlegesen, esetleg megfordítva, a bal alsó sarkából indulva visszafele olvasol, mindig ugyanazt mondja: SATOR AREPO TENET OPERA ROTAS = A földműves tartja a világot forgásban. Ennek a grafikai továbbértelmezéséből született a Telihold szonáta, amit a műsorban meghallgathattok a Duna TV oldalán.

November 10!

Most olvasom, hogy a "magyar–japán diplomáciai emlékév" keretében tartják meg november 10-én a Művészetek Palotájában a koncertet, hűha!
Itt olvashattok részletesen a Kanazawa-i zenekarról és a koncertprogramról.
Gyertek el és hallgassátok meg, majd integetek! :)

Zenekari próba ...

 ... de nem a Fellini féle :)

Ez a 6-os stúdio, ahol annyi híres művész megfordult az évek során, és ahonnan sok nagyszerű koncert ment le élőben. Ez a stúdio az én munkahelyem is egyben, itt próbálunk nap mint nap, nézzetek bele a zenekar mindennapi műhelymunkájába. A video egy rádióműsor kapcsán készült, én is mondtam egy pár mondatot. Úgy beszéltem mintha gombóc lett volna a számban Ildikó szerint.

Dohnányi Ernő Amerikai rapszódiáját próbáljuk éppen, felfokozott feszültségi állapotban. A karmesterünk, Stephen D'Agostino minden próbán meg akarja váltani a világot és ehhez megfelelő feszültségi szintre tuningolja magát, ami nem mindig hozza ki az emberekből a legtöbbet.

I Solisti Veneti

Tegnap az Olasz Intézetben koncerteztek a világhírű velencei szólisták. 1959-ben alakultak és azóta 5 500 koncertjük volt a leírás szerint körben a világban.
Kettős érzéssel jöttem el, úgy éreztem, hogy csak csupa szólista játszik a zenekarban aki mind magára figyel és kevésbé egymásra. Bármelyikük kiállhat, sőt, ki is állt mint szólista és mint a nagyok, úgy játszottak. Ilyen gyors tempóban játszani kamarazenekart még nem hallottam. Viszont hangsúlyozom, sokszor nincsenek együtt, egymást nem várják meg, az első hegedű gyorsabban játszik mint a kíséret, de a végén mindig találkoznak - ha nem máshol, hát a kijáratnál biztos :).
Mindezt nagy örömmel teszik, ahogy az olasz mondja: con entusiasmo! Ez ellensúlyozza az apró lötyögéseket és nagyon jó hangulatot teremtettek. A technikai tudásuk magasan a magyar kamarazenekarok fölött van, most a Liszt Ferenc kamarazenekarra is gondoltam, akik ugymond világhírüek.
Ha valakinek alkalma van élőben is hallgatni őket, ne mulassza el. A youtube.com-on sok felvétel van velük, hallgassatok bele.

Arrivederci!

Ruha Istvánra emlékezve

Öt éve hunyt el a nagyszerű hegedűművész, Ruha Pista, akit világszerte talán kevesebben ismertek, mi viszont annál inkább. Az akkori Romániába bezárva, körbeutazta az országot és rendületlenül koncertezett.
Hatalmas repertoárja volt és teljesen uralta a hangszerét. Emlékszem, Kishinov-ban volt egy koncertje a Botosani-i kamarazenekarral,  ő volt a szólistánk. Pont nekem mutatott valamit a hangszeren amikor bejött a moldáv menedzser  a kopasz fejét simogatva, izzadtan és vörös fejjel közölte, hogy baj van Mester, mert nem a Mozart G-dúr hegedűverseny kottái vannak itt, amit addig próbáltunk Botosani-ban, hanem a Mozart A-dúr hegedűverseny zenekari anyaga jött el. Ruha egyet mosolygott, rám nézett, és azt mondta: "Akkor azt játsszuk, hát nem?!" A koncert tökéletesen lement, hatalmas siker volt. Ilyen volt Ruha Pista, nem lehetett meglepni. Mindent tudott a hegedüről.
Fantasztikus munkabírása volt. Volt olyan, egy este három hegedűversenyt is eljátszott: Paganini, Csajkovszkij és Mendelssohn-t mert így három gázsit kapott egyszerre. Mi, a zenekari tagok már rég elfáradtunk és a kijáratot néztük, miközben ő rendületlenül vette a kanyarokat.  A  világban még a nagyok sem csinálnak ilyet ma sem. 
A fizettsége olyan volt mint az akkori Románia: szűkös és kompromisszumokkal teli. Volt olyan koncert, amikor nem tudtak fizetni eleget és mert az igazgató jó kapcsolatban volt a vágóhíd igazgatójával, kiló húsokban fizették ki aminek nagyon örvendett. Gondoljátok el, milyen lenne ma ugyanez: 3 rúd Pick szalámival és 5 kg debrecenivel állítanának haza a zenészek esténként. Emlékszem, mikor Botosani-ban járt mint szólista, többször ebédeltünk együtt. Ma is reggelente abból a kávéscsészéből iszom a kávémat, amit tőle kaptunk nászajándékba személyesen, a ratosnyai Maros parton.

Ilyen volt Ruha István, világklasszis, sztárság nélkül.
Hallgassátok őt!

Rádóműsor!

A Márványtermi koncertet meghallgathatjátok a Bartók Rádió hangarhívumából, melyet a  Zene Világnapja alkalmából adott le a Magyar Rádió.
A műsor 12 óra 50 perckor kezdődött és két részben tölthető le:
Első rész
Második rész
A Hummel quintett előszőr hangzik el élőadásban a Márványteremben. Nagyon élvezetes darabnak tartom. Schubert Pisztrángötöse a kamarazene irodalom kimagasló és nagyon népszerű(!) darabja. Egyszerünek hangzik, de nagyon nehéz játszani. Ettől szép...